Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Új atomóra: 300 millió évenként késik egy másodpercet
A fizikusok azonban mégsem elégedettek: "Az álmunk egy tökéletesen pontos atomóra" - idézte Jan Thomsen professzort a Niels Bohr Intézettől a channel4.com portál.

2 szer olyan pontos szerkezetet sikerült előállítani, mint az előző. A tudósok munkája a Science tudományos folyóiratban lett publikálva.Ez a folyóirat 130 ezer előfizetővel bír, és a Nature folyóirat mellett a legtekintélyesebb szaklap ( mind a 2 lap "Prince of Asturia" díjas ) . A szakértők szerint az órát messzi galaxisokban való távolságmérésekre lehet majd használni elsősorban, de valószínűleg képes lehet a földkéreg olyan miniatűr mozgásainak észlelésében is, amelyek egy esetleges földrengés előzetes jelei lehetnek. A szerkentyű létrehozásán nemzetközi kutatócsoport tagjai, az amerikai Colorado Egyetem és a Koppenhágai Egyetem Niels Bohr Intézetének tudósai dolgoztak.
Az atomóra mágneses mező által csapdába ejtett gázatomokból áll, amelyeket abszolút nulla fokra, azaz mínusz 273 Celsius-fokra hűtenek le. Irányított lézersugarakkal bírják rá az atomokat, hogy különböző energiaállapotok között mozogjanak úgy, hogy elektronjaik egyik pályáról a másikra lendülnek át. Az elektronok oszcillációja bírja "ketyegésre" az órát - foglalta össze az óra működését a folyóirat cikkét idéző Chanel 4 online hírszolgálata.
Az előző, 150 millió évenként egy másodpercet késő atomóra azért nem lehetett pontosabb, mert az atomjai ütköztek egymással. A tudósok arra is rájöttek, hogy a lézer is ludas volt, mert zavarta az atomokat.
Az új órához tehát a fény frekvenciáját úgy állították be, hogy az atomok irányíthatóak maradjanak, s megszületett a háromszázmillió évre szóló pontosság.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.